Kötőanyagok: A mész - Kapocs múlt és jövő között
A mész az egyik legrégibb kötőanyag amit használunk, persze nem abban a formában ahogya ma, rengeteg változáson ment át az évszázadok alatt. Mégis mi az a kötőanyag? A kötőanyagok azok az építőiparban használt anyagok, amelyek szilárd halmazállapotba képesek átalakulni kémiai vagy fizikai folyamatok során, folyékony vagy pépszerű állapotból. Képesek a szilárdság fokozására és ezáltal a hozzájuk kevert szilárd anyagokat összeragasztani. A különböző kötőanyagok természetesen eltérő módon befolyásolják a keletkezett anyag több fizikai paraméterét is. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a meszet mint építőanyagok már az Eufrátesz és a Tigris közötti városállamokban és az ősi Egyiptomban is ismerték és használták, több mint 9000 évvel ezelőtt.
A gízai piramisok közül Khefrén fáraó Kr.e. 2800 körül épített piramisánál meszet, mésztartalmú köveket és gipszköveket használtak. Még a tisztán kőépítészetben is kikerülhetetlen alapanyag a mész. Júdában Kr.e. 1000-ben a vízvezetékek és öntözőrendszerek építésekor meszet és téglaport alkalmaztak. Az agyag perzse ekkor még uralkodó építőanyag volt - a kis-ázsiai területen elsősorban.
A mészről mint kötőanyagról bővebben - az építési mész alapanyagai és előállítása
Ha a mészről beszélünk, akkor mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a nemhidraulikus mészről van szó, tehát egy olyan kötőanyagról, amely a levegőben található széndioxid hatására kezd el szilárdulni és nem víz alatt köt - mint például a cement. Az égetett mész ezért volt forradalmi előrelépés, felfedezlse pedig azért váratott magára, mert az előállításához 900 ºC hőmérséklet szükséges, illetve dolomit használatával is legalább 600 ºC. Ezt a hőmérsékletet nyílván korábban is elő tudták állítani - gondoljunk csak a fémmegmunkálásra - csak nem kellő ideig, vagy legalábbis jelentősen költségesen. Valószínűleg nem okozunk meglepetést azzal, hogy az építési mész alapanyaga a mészkő. A mészkő elsősorban kalcitkristályokból áll és ezek mérete - építéskémiai szempontból - kicsi, általában 0,1 mm alatti. Építési mésznek a mészkőből, dolomitból és dolomitos mészkőből előállított és az építőipar által felhasznált mészfajtákat hívjuk. Az építési mész előállítása mészégetéssel kezdődik - a keletkezett anyagot vagy megőrlik vagy megoltják. Az őrölt égetett meszet legnagyobb arányban szárított adalékanyaggal gyárilag előkeverve vakolatokhoz adják. Az égetés során kihajtják a vizet az anyagból, ezért vizes közegben reagenssé válik és alkalmassá válik az iparszerű felhasználásra. Mész-cement vakolatok esetén, erről a mészről van szó.
A mész az építőiparban a vakolatok, falazóhabarcsok, glettek és festékek alapanyaga - más egyéb termékekben is szokták használni, de az előzőekben felsorolt négy termékkör az ahol túlnyomorészt alkalmazzák. Az iparilag előállított mész esetében már nagyon ritka, de az oltatlan mész részek a vakolatban a felhasználás után a felületen oltódnak, a oltódás helyén térfogatnövekedéssel járó folyamat zajlik le - ezt nevezzük mészkukacnak. A mész építőipari felhasználásának szintén gyakori módja a segédanyagként való felhasználása önterülő aljzatbetonoknál, gázszilikát falazóelemeknél, könnyűbetonoknál vagy mészhomoktégláknál. Ezeknél a termékeknél nem a kálcium-karbonát adja a szilárdságot, hanem a 200 ºC hőmérsékleten a kvarchomokkal vagy más kovasavban dús anyaggal lép reakcióba és keletkezik kálcium-hidroszilikát - mint a cement szilárdulásakor is. A mész szilárdulása kémiai folyamat, a habarcsban lévő kálcium-hidroxid és a levegő széndioxid tartalma reakcióba lép és mészkővé alakul vissza. A szilárduláshoz széndioxid kell és a folyamat során víz keletkezik - azaz a frissen vakolt fal vizesedése a szilárdulás jele. A meszet és a meszes termékek addig felhasználhatóak, amíg biztosítható, hogy a levegő széndioxidjától el tudjuk zárni.
A széndioxid tartalomnak köszönhető, hogy a mész felhasználását kerülni kell olyan helyeken, ahol a levegőben lévő mennyiség magasabb - ipari területek környezete - és a törekedni kell rá, hogy akkora felületeken dolgozzunk egyszerre, hogy egész zsák mennyiségekre legyen szükség. A bontott csomagolású termékeket még a felbontás napján el kell használni, mert későbbi felhasználás során a fizikai tulajdonságok jelentősen eltérőek lehetnek.
Mész és dolomit
A mészkő elsősorban kalcitkristályokból, míg a dolomit magnézium-kálcium-karbonátból áll - a dolomitmész pedig dolomittartalmú mészkő. A hidraulikus meszet - ami erősen hidraulikus - vagy másnéven románmeszet a természetes, tiszta mész - nagyon magas - 1100-2000 ºC hőmérsékleten égetik. Ezt a hőmérsékletet nem könnyű előállítani és egyenletes szinten tartani. A folyamat során a szabad vízen túl a kötött víz (hidrát és félhidrát is) távozik az anyagból, ezáltal könnyen reakcióba lépő végterméket kapunk. A hidraulikus mész tulajdonságai révén átmenetet képez a korábban tárgyalt égett mész és a románcement között. A hidraulikus meszet 8-10 M% agyagot tartalamazó márgás mészkőből és kb. 10-20 M% - szintén agyagtartalmú - mészmárgából égetik. Az égetési folyamat során képződő kálcium-szilikát és kálcium-aluminát vegyületek miatt lesz hidraulikus - hasonlóan mint a cement esetében, hiszen ott is jelen vannak hasonló aluminátok - és ezek mennyisége és aránya fogja meghatározni, hogy gyengén vagy erősen hidraulikus a végtermék. A szilárduláshoz a levegő széndioxid tartalma is szükséges, csak kisebb mértékben, mint a normál mész esetében.
A mész mint kötőanyag
A hidraulikus tulajdonság függvényében levegőn kötő és hidraulikus meszeket különböztetünk meg és használ az építőipar. A mészhabarcs kötése során a levegőben található széndioxid kötődik meg víz jelenlétében - szénsavként. Ezt a fajta kötési folyamatot karbonátosodásnak hívjuk, mivel kálcium-karbonát keletkezik. A folyamat az alábbiak szerint írható fel egyszerűsített formában:
Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O
A folyamt természetes csak akkor mehet végbe, ha megfelelő mennyiségű víz is rendelkezésre áll és szénsav tud keletkezni:
Ca(OH)2 + H2CO3 → CaCO3 + 2H2O
A kiinduló termékünk, a kálcium-karbonát megjelenik a folyamat végén, hiszen az eredeti cél is az volt, hogy a kiindulási anyaghoz hasonló fizikai tulajdonságú anyagot állítsunk elő, csak a kívánt felületen. Az égetés során hő formájában befektetett energia a folyamat során felszabadul - egyrészt kötéshő formájában. A kálcium-karbonát könnyen reakcióba lép savakkal, és az illékony szénsavat minden ásványi sav fel tudja szabadítani a sójából. Ebből következően a kálcium-karbonát - hasonlóan a kálcium-szulfáthoz - a csapadékvíz és az eső savas összetevőire érzékenyen reagál, ezért alkalmazásuk kültérben - ahol a környezeti hatásoknak közvetlenül ki vannak téve - nem javasolt az alkalamazásuk. Sőt beltérben is, azokban a helyiségekben ahol vegyi igénybevétel érheti ezeket a felületeket, idő előtti tönkremenetel és építőanyag aprózódás tapasztalható, tehát konyhában és fürdőben nem javasolt a felhasználás. A második fizikai ok, amilrt kerülni kell a kültéri alkalmazást - normál, nem NHL termékek esetén - az a fagyérzékenység. Az NHL termékek pórusszerkezete különösen kapillárisaktív és a speciális sókkal és nedvességgel terhelt falszerkezetek helyreállítására idálisak, ellentétben a normált mészhabarcsokkal.
A Profibaustoffe mész termékei és NHL anyagai régi épületek felújításához
Profi Mész Program termékei
A. Fehér mészhidrát, építési mész - PROFI JURAT-Kalk
Alkalmas falazóhabarcs és nyersvakolat készítéséhez, talajstabilizálási feladatokhoz, építési mész. Víztisztítási technikához. Magas tisztaságú fehér mészhidrát. Mésztej készíthető belőle, amivel vakológépek tömlője kenhető, térburkolási feladatoknál ágyazóhabarcs tapadásnövelésre használható
B. Fehér égetett mész (oltatlan) - PROFI FeinKalk
Vegyipari és acélipari alapanyaga, füstgáz és egyéb ipari félkész anyagok kénmentesítéséhez, víztisztításhoz alkalmazható. Ipari folyamtok tisztítási és környezetvédelmi feladatihoz, a mezőgazdaságban savas pH-jú talajok beállításához.
C. Prémium minőségű mészfesték - PROFI SumpfKalk mészfesték
Kiváló minőségű mészfesték, minden ásványi és nedvszívó felületre. Javítás, felújítás, műemlékvédelmi épületekre ajánlott. Fresco, sgraffito és egyéb modellező mésztechnikákhoz ajánlott.
Profi Poretec NHL felújító rendszer
A. Alapfelület előkészítés - PROFI NHL mészelőfröcskölő, gúzoló
A gúzolót a károsítókkal terhelt vakolattól és 2 cm mélyen kikapart fugák által megtisztított felületet 50%-os fedettséggel kell a gúzolóval kezelni. A várakozási ideje 1-3 nap, utána a felület vakolható.
B. Falfelület kiegyenlítése - PROFI NHL mészvakolat 4 és 8 mm szemcseméret, kiegyenlítő vakolat
A falfelület jelentős vastagsági különbségeit kiegyenlítő vakolattal kell áthidalni - így alakítható ki kétrétegű vakolati rendszer Az így kialakított vakolatrendszer repedésmentesen képes nagyobb vastagság áthidalására és vízeloszlató alaprétegként segít a felület száradásában. A következő réteg felhordása előtt a várakozási idő 7-10 nap/cm. A felületét durván kell elhúzni.
C. Felújító vakolat - PROFI NHL mészvakolat 1,2 mm szemcseméret, felújító vakolat
A tényleges felújítási funkcióját a rendszernek ez a réteg adja. Nagy pórustartalom, könnyített szerkezet és felhordás jellemzi. Alkalmazásával a terhelt falfelület hosszú időre problémamentes és esztétikailag kifogástalan. Várakozási ideje 7-10 nap/cm A felületét fa simítóval kell elhúzni, ne használjunk glettvasat a bedolgozás során. A várakozási idő után simítható.
D. Simítás, glettelés - PROFI NHL finomvakolat 0,6 mm szemcseméret vagy PROFI Poretec meszesglett
A szép és esztétikus falfelülethez sima és sík, jól festhető felület kell. A glettelt felület burkolható, tapétázható is, de javasoljuk, hogy csak ásványi bázisú vékonyréteg kerüljön rá, hogy a teljesítményét ki tudja fejteni. Mindig rendszer azonos simítást, glettet érdemes alkalmazni, a diszperziós és gipszbázisú anyagok használata kerülendő. Várakozási ideje 1 nap/mm.
Kérdése lenne? Kommenteljen...
Kommentálja az olvasottakat
Amennyiben véleménye lenne a leírtakkal kapcsolatban, ne hezitáljon, írjon.